1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 40. §-a és a BTK kari kiegészítő rendelkezések 17. §-a alapján a szakdolgozat (diplomamunka) a tanulmányok lezárásához kapcsolódóan a szakok képzési és kimeneti követelményeiben előírt speciális dolgozat, amelyet az oklevél megszerzéséhez a hallgató köteles sikeresen elkészíteni és megvédeni.

2. A szakdolgozat elkészítésében a hallgatót témavezető segíti. A témavezető az egyetemmel munkaviszonyban álló, lehetőleg minősített oktató, de indokolt esetben az adott szakdolgozati téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetője külső szakembert is felkérhet témavezetőnek.

3. A hallgató a szakdolgozat témáját, címét és témavezetőjét az adott intézet vagy tanszék vezetőjével előzetesen köteles jóváhagyatni. A felajánlott szakdolgozati témák mellett egyéb téma is választható, amennyiben ehhez a felkért témavezető és a szakfelelős írásban hozzájárul.

4. A szakdolgozat nyilvántartó lapját legkésőbb a szakdolgozat benyújtása előtt két hónappal kell leadni. A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet által megszabott határidő tehát február 15., ill. szeptember 15. Szakdolgozatot csak az nyújthat be, aki leadta a nyilvántartó lapot.

5. A szakdolgozat benyújtásával a hallgató visszavonhatatlanul kijelenti, hogy a szakdolgozat kizárólagosan saját szellemi terméke, valamint elkészítéséhez csakis az abban feltüntetett forrásokat és csak a feltüntetett mértékben használta, továbbá a dolgozatot korábban más szakdolgozatként nem nyújtotta be. Külön plágiumnyilatkozat beillesztésére vagy mellékelésére tehát nincs szükség.

6. A szakdolgozatot a hallgató – pdf formátumban – a Neptun rendszerbe történő feltöltéssel nyújtja be kizárólag elektronikus formában. A szakdolgozatok leadási határideje az őszi félévben november 15., a tavaszi szemeszterben április 15.

7. A szakdolgozat csak abban az esetben fogadható be érvényesen, ha a témavezető a Neptun rendszeren keresztül nyilatkozott annak befogadhatóságáról.

8. A szakdolgozat bírálatát az érintett intézet- vagy tanszékvezető felkérésére alapképzésben egy, a Karral munkaviszonyban álló oktató, mester- és osztatlan képzésben pedig egy, a Karral munkaviszonyban álló oktató, továbbá egy, a Karral munkaviszonyban nem álló szakember végzi. Kivételesen indokolt esetben a BA képzésben is felkérhető a Karral munkaviszonyban nem álló oktató/kutató a szakdolgozat bírálatra.

9. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú rendszerben történik. A szakdolgozat minősítése: alapképzésben a bíráló által adott érdemjegy, mester- és osztatlan képzésben a két bíráló által adott érdemjegyek átlaga egész számra kerekítve azzal a megkötéssel, hogy amennyiben bármelyik bírálat eredménye elégtelen, úgy a szakdolgozat minősítése átlagszámítás nélkül elégtelen. Elégtelenre bírált szakdolgozat esetén a hallgató új szakdolgozatot köteles benyújtani.

10. A szakdolgozat megvédésére a záróvizsgán kerül sor. A védés során a záróvizsga-bizottság meggyőződik a szakdolgozat szerzőségéről, a szerzőnek a szakdolgozat témakörében való tájékozottságáról, valamint arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit meg tudja-e védeni a hallgató.

11. A záróvizsgára való jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik a záróvizsga-jelentkezési időszakban. Záróvizsgára csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik – a TVSZ 41. §-ában felsorolt többi feltétel teljesülése mellett – védésre alkalmas szakdolgozatukat érvényesen feltöltötték a Neptun rendszerbe (az adott félév szakdolgozat-leadási határidejéig, vagy korábbi félévben).

12. A szakdolgozat terjedelmi követelménye (irodalomjegyzék nélkül): alapképzésben legalább 25 oldal, legfeljebb 50 oldal, mesterképzésben legalább 40 oldal, legfeljebb 80 oldal.

13. Egyéb formai követelmények:

  • az első lapon ez álljon:

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
a szak neve (pl. Magyar alapképzési szak)

  • lejjebb pedig ezek:

a dolgozat címe, a szakdolgozó neve, a témavezető neve és beosztása, valamint a szakdolgozat-készítés éve;

  • az oldalszámozás a tartalomjegyzék után kezdődve a jobb alsó sarokba kerüljön;
  • a lapok bal és jobb oldalán 2,5 cm-es margót kell hagyni;
  • a sortávolság (Microsoft Word szövegszerkesztőn írva) másfeles, a betűnagyság 12 legyen, betűtípus: Times New Roman;
  • a szakdolgozat tartalmi felosztása: tartalomjegyzék, főszöveg (bevezetés, kifejtő rész, összegzés), felhasznált szakirodalom, (ha van:) források, mellékletek, függelék;
  • a nyelvészeti témájú szakdolgozatok szerkezeti felépítése, a hivatkozás módja és a szakirodalmi művek megadása a Magyar Nyelv szakfolyóirat formai útmutatóját kövesse.

 

Szakdolgozati témaajánlatok a Magyar Nyelvészeti Tanszék részéről:

(Önálló témajavaslattal hallgatóink bármelyik oktatónkhoz fordulhatnak.)

 

Farkas Edit
  1. Különböző nyelvváltozatok állandósult szókapcsolatainak összehasonlító vizsgálata
  2. Frazémákba kódolt történelem/gasztronómia
  3. Frazémák/frazématípusok ismertsége különböző korosztályokban
  4. Az igekötők szerepe az elvont fogalmak konceptualizációjában
  5. Metaforák és metonímiák a diákszlengben
Hegedűs Attila
  1. Változó szócikkek: az ÉKsz. első (1972) és második (2003) kiadásának összevető vizsgálata
  2. Népi határozószók az Új magyar tájszótárban
  3. A múlt idők helyzete a középmagyar korban: regionális különbségek
  4. A modalitás a pázmányi prédikációban: nyelvi kifejezőeszközök a retorikai hatás szolgálatában
  5. Az -ó/-ő melléknévi igenévképzős alakok jelentéstani jellemzése (aktív-passzív viszonylat, irradiáció stb.)
Nemesi Attila László
  1. Alaktani/mondattani változók és változások a magyarban: korpuszalapú vizsgálat
  2. Analógiával létrejött szavak: szóalkotási mód vagy motiváció?
  3. Humorstílusok és -stratégiák különböző médiaműfajokban vagy szerzőknél/humoristáknál/közszereplőknél
  4. Középmagyar kori magánlevelek (szocio)pragmatikai jellemzői
  5. A litotész/tautológia a nyelvhasználatban
Pintér Lilla
  1. A kimerítő fókusz értelmezése óvodáskorban: a kontextus szerepe
  2. A prozódiailag jelölt fókusz azonosításának elsajátítási folyamata
  3. Obviáció a magyar nyelvben
  4. A számfogalom értelmezésének fejlődése gyermekkorban
  5. A mondatértékű bővítmények típusai a magyar nyelvben
A korábbi évek témakínálatából:
  1. Tükörszók a mai magyar nyelvben (különös tekintettel a sajtó nyelvére)
  2. Az elbeszélő múlt „eltűnési folyamata”
  3. Újabb keletű frazeológiai kapcsolatok a magyar nyelvben
  4. Nemzetközi szavak a mai magyar nyelvben
  5. Új sportágak szakszókincsének alakulása
  6. Az igevonzatok változása
  7. Szólások az Erdélyi magyar szótörténeti tárban
  8. Pázmány Péter szókincsének jellemzői (egy műve alapján)
  9. A járás, menés fogalmát kifejező szavak szinonimarendszere
  10. A politikai nyelv frazeológiája
  11. A nemzetiségi névhasználat változása a Pilis-medence valamely településén
  12. Újabb intézménynevek keletkezése és jellemzőik
  13. A szófaji rendszerezés visszatérő nehézségei
  14. A személyes névmások és megszólítási formák
  15. A folyamatos melléknévi igenév főnevesülése
  16. Produktív és nem produktív képzők a neologizmusokban
  17. Az archaizálódás folyamata valamely szó, frazéma vagy nyelvtani jelenség példáján keresztül
  18. Szervetlen összetétel vagy elemszilárdulás?
  19. Az ikes ragozás helyzete a XX. század elején és napjainkban
  20. A magyar esetrendszer vitatott kérdései
  21. A mondatszerkezeti hiány típusai
  22. Rövid szövegtípusok (vicc, reklámszöveg, apróhirdetés, ételrecept, horoszkóp stb.) összehasonlító vizsgálata
  23. Hosszabb humoros szövegek humormintázatai
  24. Az olvasottság és a szövegalkotási készség összefüggései
  25. A nyelvi udvariasság konvencióinak változása a magyar nyelv múltjában és jelenében
  26. A nyelvi játék: mikor/miért humoros, és mikor/miért nem?
  27. Nyelvi divatok különböző gyakorlatközösségekben
  28. A társalgás nyelve Herczeg Ferenc egyes színműveiben
  29. A Meseautó utasainak nyelvhasználata
  30. A χ hang nyelvtörténeti helyzete és változásai
  31. A β hang története
  32. A vegyes hangrendűség típusai, kialakulásának okai és kronológiája
  33. Fonetikai változások az újabb magyar nyelvben
  34. Tinódi Lantos Sebestyén ö-zése
  35. A szervetlen járulékhangok típusai és ezek kialakulása a TESz. alapján
  36. A diftongusok jelölésének története
  37. Kis- és nagybetűhasználat 16. századi kéziratos és nyomtatott nyelvemlékekben
  38. Történeti szófajtani/alaktan kutatások
  39. A nyelvújítás ige-névszó elvonásai
  40. Az igekötők állapota egy 16. századi nyomtatványban
  41. A névmások rendszere egy kódexben vagy bármely nagyobb nyelvemlékben
  42. A kötőszók rendszere egy kódexben
  43. A nyelvtani egyeztetés a Huszita Bibliában
  44. Komjáthy Benedek „szinonimahasználata"
  45. A határozószók továbbképzésének története és típusai
  46. Az elbeszélő múlt helye és szerepe a XIX. század első felének költői nyelvében
  47. A névutók továbbképzésének története és típusai
  48. A jövő idő kifejezései 15. századi kódexeinkben
  49. Bugát Pál szóalkotó tevékenysége
  50. Vonzatosság a középmagyar kori levelekben
  51. Az „ómagyar szleng"
  52. Az idézés grammatikai megoldásai Pázmány Péter műveiben
  53. A ház és részei megnevezéseinek kialakulása jövevényszavaink tükrében
  54. A színárnyalatok megnevezéseinek kifejlődése
  55. A régi magyar gyümölcsnevek
  56. A régi magyar tésztanevek
  57. A régi magyar fűszernevek
  58. A régi magyar pénznevek
  59. A régi magyar mértékek elnevezése
  60. A régi magyar kelmenevek
  61. A régi magyar fegyvernevek
  62. A régi magyar virágnevek
  63. A színek szerepe a madárnevekben
  64. Reformkori divatlapjaink neologizmusai
  65. A 19. századvégi technikai forradalom hatása a magyar nyelvre
  66. Régi magyar egyházi énekgyűjtemények szótörténeti vizsgálata
  67. A természettudományok nyelvének magyarosításáért folytatott harc a felvilágosodás korában
  68. Barczafalvi Szabó Dávid nyelvújító tevékenysége
  69. Szóhasadás, szóláshasadás
  70. Eufemisztikus szókeletkezések és szóalakváltozások
  71. Többelemű jelentésváltozások elméleti tanulságai
  72. A 16–17. századi hitvitázó irodalom stílusjegyei
  73. A beszélt nyelviség stílusjegyei a középkori leveleink alapján
  74. Berzsenyi nyelvjárása
  75. Ady verseinek szókészleti és grammatikai archaizmusai és neologizmusai
  76. Budapest nyelve a századelőn
  77. Nyelvjárás és köznyelv küzdelme egy falu nyelvhasználatában
  78. Nemzedéki különbségek egy falu nyelvhasználatában, például a szóismeretben
  79. Egy nyelvjárás sajátos mondattani jelenségei (aspektualitás, redundancia, hiány, modalitás stb.)
  80. Regionális tájszótárak szemléleti-módszerbeli egybevetése
  81. A tájszók típusba sorolásának vitás kérdései
  82. A láti, tudi típusú igeragozás múltja és jelene nyelvjárásainkban
  83. A politikai nyelv frazeológiája
  84. Nyelvi kódok és teljesítmények összefüggéseinek vizsgálata különböző általános iskolai osztályokban
  85. Színnevek a magyar családnevekben
  86. Ómagyar hegynevek Györffy alapján
  87. A kételemű névhasználat átmeneti típusai a Bánffy Okl. alapján
  88. Egy település ragadványnévanyagának szociális és lélektani problémái
  89. A katolikus restauráció szentjeinek hatása a keresztnévválasztásra
  90. A szentek megnevezései kódexeinkben
  91. Egy falu helyneveinek rendszere a Magyar Nemzeti Helynévtár Program irányelvei szerint (egyéni gyűjtés alapján)
  92. Egy falu személyneveinek rendszere (egyéni gyűjtés alapján)
  93. Földrajzi közneveink nyelvföldrajzi vizsgálata a megyei helynévkötetek alapján
  94. Az összetett helységnevek típusai
  95. A foglalkozásnevekből alakult helységnevek művelődéstörténeti tanulságai
  96. Üzletnevek és változásaik az utóbbi évtizedekben
  97. A köznév és a tulajdonnév határán mozgó átmeneti jelenségek vizsgálata
  98. Pest megye településnév-típusai
  99. A tulajdonnevek helyesírási elveinek változása századunkban
  100. Újabb márkaneveink keletkezési körülményei, típusai, jellemzői